45

Bukarest, nagy meleg, kocsikazom [en vezetek! ilyen sem volt meg:P]. Hazaerek, a lepcsohaz tele van fekete muanyag csapokkal [kozuluk egy csomo le van torve], ahonnan sok feketebe oltozott ember [foleg no, hosszu szoknyakban/ruhakban] tolti maganak a vizet feher muanyag poharba, es ott allnak, a falnak tamaszkodnak, es isznak, mintha honapok ota nem ittak volna. En furcsallom, de nem tulsagosan. Epp ennyire azert nincs meleg. Zarnam ki az ajtot, amikor cseng a telefonom. Felveszem, de nem tudom, ki az. Egy lany, aki most epp a Visky utcan van [gondolom, Kolozsvaron]. Gondolkozom, vajon az hol lehet, aztan rajovok, hogy biztos Kolozsvaron, hol mashol? Tehat a csaj most epp Kvaron van, es nem tudja hogy en nem. Mondom neki, hogy Bukarestben vagyok, de azt nem arulom el, hogy nem tudom, kivel beszelek. Mondja, hogy a tesojanak mar nincs sok vizsgaja es eddig eleg jol ment. [Szoval biztos erettsegizik] Es kerdi, hogy nincs-e valami ismerosom valami deli orszagban [Ausztralia, Uj Zeland], hogy tudjam meg, milyen ott az egyetem, mert a tesoja oda akar menni. Es megkoszoni, hogy kapcsolatba hoztam egy oxfordi ismerosommel, mert o most ott tanul es nagyon szereti. Nem emlekszem, hogy rajottem-e ki az. Viszont a lakas idegen volt, es olyan zoldes fenyu, mint Cilkanak a fenykepei, de nem volt benne az a nyugalom, ami ezeken a kepeken szokott lenni.