2009. január 23., péntek

11

Almodtam az ejjel. Vegre. Mar nagyon hianyzott az, hogy almodjak. Na jo, persze, eddig is almodtam, minden ejjel almodunk, csak nem mindig emlekszunk, de en szeretek emlekezni. Az almom utan valamikor megebredtem, akkor meg tisztan emlekeztem minden reszletre. Aztan visszaaludtam. Amikor felkeltem, nem volt meg az alom emleke. Es vagy tiz percre ra hirtelen eszembejutott. Amikor elkezdtem irni ezt a bejegyzest, meg nem emlekeztem sokmindenre az alombol, csak Viskyre es arra, hogy szakmai dolog. Most mar azt is tudom, hogy ket almom is volt, az egyik tenyleg szakmai, de Visky csak mellekszereplo, egy idegen lany volt mindennek az oka (mint mindig). A masik meg egy sracrol volt, es bujkalasrol, jatekrol.
A szinhazban voltunk, meg a fesztival alatt, talan a vege fele. Mar nem emlekszem pontosan ki volt a "mi", en meg valamelyik csoporttarsam, gondolom. Na mindegy, ez a fiatal noszemely, "mindennek az oka" volt a szinhaz dramaturgja, fodramaturgja, ha lehet igy mondani, es a fesztival elejen megkert "minket", hogy segitsunk neki, egy eloadasnal kellett valami dramaturgiai munkat vegezni. Es telt az ido, es semmi dramaturgiai munka, csak olyasmi, amit senki mas nem akar elvegezni, mar nem emlekszem pontosan. Aztan szepen osszevesztunk mindennek az okaval, es aztan megjelent Visky, akinek elpanaszoltuk, es mielott megtudtuk vola, hogy reagal, vege lett az alomnak.
De kezdodott a masik rovid idore ra, egy kertben jatszodott, ahol valakikkel voltam, es hirtelen egyedul maradtam, mert zaj tamadt. Mintha madarak lettunk volna, es a zaj hallatara mindenki elrepult, en meg ott maradtam, mert rossz a hallasom vagy a reflexeim vagy nem tudok meg repulni. Hallottam, hogy jonnek valakik, es megbujtam egy haz oldalaba, felmasztam szinte az ablakba, es onnan hallgatoztam/leskelodtem. Ket ferfit lattam, es az egyik tetszett nekem. O is eszrevett, de nem buktatott le. Vilagos volt, hogy nem az en hazam, kertem. A masik ferfi vegul eltunt, en meg elszaladtam, at egy masik kertbe, egy masik haz moge, es o jott utanam, es meleg nyar volt, de nem kanikula, es lengedezett a szel, es valami konnyu feher bokaigero ruhacska volt rajtam, es mezitlab tegyed a kertekben. O meg csak egy par szem volt, ami kovetett, es jatek volt az egesz, es elvezet, aztan megint jott egy idegen, es megint el kellett bujjak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése