esmegint

Sajnos sokat vartam, mig ugy dontottem, hogy leirom. Talan mert nem talalom olyan fontosnak valahogy. Vagy talan ido kell nekem, mig nekiallok leirni egy almot, akkor is, ha elfelejtek sokat belole. Valamikor azt almodtam hogy Szentgyorgyon ereztem magam. Es ez ebren is megtortenik. Peldaul mikor felkeltem reggel Parizsban es egy fotelben aludtam volt a nappaliban, mert nem akartam lenyitni s agyat csinalni belole, na akkor Szentgyorgyon ereztem magam. Vagy par nappal ezelott, mikor csokis higpalacsintat ettem es kolat ittam melleje. Egy kulonleges hatas es Szentgyorgyon erzem magam, nenemnel, szabadsag, kenyelem, beke, nyugalom... :D

s akkor az alom:
Harcolunk az ellenseg ellen. Van nekik par sarkany-lovasuk, mint a Gyuruk ura-ban azok a halott kiralyok. De ezeknek a sarkanyoknak nem olyan hosszu a nyaka. Raadasul most foglaltak valahol egyebutt tehat nekiallhatok megmenteni minel tobb dolgot. Egy szikla tetejen vagyunk es en le kell masszak kivul a sziklan, hogy adogassam fel a dolgokat, amik oda vannak elrejtve. Lent zug a tenger a koveken. S maszok lefele, olyan, mintha egy konyvespolcon ereszkednek polcrol polcra. Nezem a targyakat, gondolkozom, melyik fontosabb, hogy fogom felvinni, mielott a repulo sarkanyos lovasok jonnenek. Lemaszok a legalso polcig, megnezek mindent es kezdodik egy masik alom.
Tisztan lattam dolgokat ott. De nem emlekszem, hogy mit. Asszem hogy mar nem volt kedvem megmenteni valami targyakat, nem voltak azok valami meghato "kincsek". Nem igazan voltam motivalt. :P