36

Egy hideg tavaszi reggel elindultam Hegyihez. Egy garázsban laktak valahol Bukarest szélén. Gondolkoztam, hogy mit vigyek neki, aztán eszembe jutott, hogy a kedvenc csokija a tejszínhabos Primola [pedig a valóságban nem ez], így hát azt vettem neki.

58

Marcival jartam, sot egyutt laktunk. De valamiert osszevesztunk vagy megkert, hogy menjek el vagy cask nagyon megharagudtam, a lenyeg, hogy osszeszedtem a legkedvesebb dolgaimat es egy nagy uresseggel a gyomromban elindultam. Repulovel mentem, de igazabol gyalog, ugyanis az az orszag, ahonnan en erkeztem az epulet [sot a folyoso] masik vegeben volt. Raadasul ez a folyoso kor alaku volt, a kor kulso szelen ajtok [szobak], a belso szelen meg le lehetett nezni, mint a Mallokban a szokokuthoz. Nagyon megviselt engem ez a szakitas, a nagy valtozas, de volt bennem egy eros elhatarozas: megmutatom en neki. Es a repteren [vagyis amikor atgyalogoltam a korfolyoso ellenkezo oldalara] vart Moni, Balazs, Lehel es Zsofi.

A masik almom meg Hegyirol es a babajarol szolt. Hegyi akart menni valamerre egyik nap s ram hagyta a babat. Soha nem voltam egyedul egy egyevessel. Mit csinalok, ha sir? Mit eszik egy ilyen csoppseg, mit iszik, hogy kell elaltatni, hogy kell pelenkat cserelni??? Es otthagyott a sok kerdesemmel.