47

Katával buszoztam, valahova Kvár mellé mentünk egy falucskába, de nekem nem volt jegyem, és jöttek az ellenőrök. Nagyon meg voltam ijedve, és nem tudtam, mit csináljak, hogy lehet ebből kimászni. Végül azt mondták, úgyis tartunk egy szünetet egy patakparton, és ott elintézzük a problémát. Leszálltunk, szép, sűrű zöld fű, mint Herzog Woyzeckjének utolsó jelenetében, sok ember sétálgatott, és ahogy ott álltam egy helyben, fejlesütve, idegesen, hozzám jön valaki egy fekete hátizsákkal. Egyik tanárom. És megölel, megcsókol, és azt mondja, minden rendbe jön. Aztán elkezdi mondani, hogy mindigis tetszettem neki és meg örülök magamban.