Csomagolok, csomagolok sietve, közben mindegyre kérdem mamámtól, hogy hánykor van a vonat, azt mondja, nem tudja, megkérem nézze meg, de nem teszi, csak nyugtat, hogy úgyis elérem, sőt még otthon maradhatok akár két órát is, mert biztos csak utána van a vonat. És azzal én is megnyugszom, leveszek a tempóból, még kávézunk egyet [én amúgy nem kávézom]. Mikor végre elindulok,és elgyalogolok Parajdra az állomásig, kiderül, hogy félórája ment el az utolsó vonat Balavásár fele [ha jól tudom, ott nem is megy át a vonat]. Kétségbeesés, idegesség..
_____________________________________________________
You are what you dream.