biciklis tüzijáték

egy eléggé kicsi hajón vagyunk és buli van. nehéz leírni. később valamilyen tág parkban vagyunk és valakik felszállnak Davinci féle bicikliken, vörös szárnyakkal és tüzijázékot lőnek a levegőbe. nincs semmi veszélyérzet, csak egy csomó érdekesen repkedő biciklis.

52

Ket almom volt az ejjel, az egyik jo hosszu es osszetett, amire sajnos meg nem emlekszem, de nagyon remelem, hogy estefele eszembejut [neha szokott], a masik meg nagyon rovidke, mert aztan megebredtem. A rovidkere emlekszem, es el is meselem. Lance Armstrong, a hires biciklis, aki nemtomhanyszor megnyerte a Tour de France-t, a tournezeseim oka, na szoval ez az imadnivalo, szep mosolyu-lelku embercsoda volt az almom foszereploje. A legnagyobb ellenfelevel [ami csak almomban letezik] versenyeztek, de csak ok ketten. Es nem akarmilyen palyan, hanem az oceanon at. Franciaorszagbol indultak es Texasba kellett megerkezni. Lance sargaban volt, mert az az o szine, a kis oroszlanome. Sajnos az indulas elott megebredtem.

bicikli

biciklizek végig a Dorobanţi-on. be akarok menni egy kicsi utcán, a Sofia-n asszem, de frissen van leöntve betonnal. akkor megyek tovább, megállok ott a stoppnál a Caragiale előtt, egyik lábam leteszem a magas járdára ahogy várom a zöldet s eszembejut Lorient... eszembejut milyen szép kis nyugodt utcák vannak ebben a negyedben ahol lakom es milyen alacsony a járda és a nagyobb utakon végig le van festve egy sáv a bicikliseknek. biciklizem tovább a kocsik között, néha le van parkolva egy-egy az út szélén és elférek mellette jobbról. tényleg parasztok akik össze vissza parkolnak Bukarestben. én teljesen elfelejtettem már hogy ilyen viselkedés létezik. csak álmomban jut eszembe és értékelem az ittenieket. elérek a Perla-hoz és úgy döntök átmegyek az átjárón az út másik felére és visszafordulok, mert már sötétedik. na az különleges Bukarestben, éjjel a fények másak... s hát az átjárón épp Stefiék mennek át, van egy nagy fekete lompos kutyájuk, ki egy kicsit megijed a biciklimtől, de nem baj. köszönök nekik, ők is arra mennek, felénk, tehát a járdán megyek hazafelé, vezetem az egyik kezemmel a biciklit. néha beugrik egy gitár képe, mintha azt fognék a kezembe. aztán elérunk úgy ahhoz az épülethez ahol csomó bank van egymásután és látom hogy apu lezárta a biciklimet, hogy hagyjam csak ott a sarkon, ne cipeljem (de erőst furcsán volt felkötve oda a falra). én odamegyek s elkezdem leszedni onnan, mert nem hagyhatom ott, talán ellopják és nem is az enyém. s ekkor nézek rá a biciklire, s látom hogy ez a lorienti biciklim! itt asszem hogy valamennyire rájöttem hogy álmodom, mert végiggondoltam, hogy ha Bukarestben vagyok, ezt a biciklit Lorientben vissza kellett volna adjam a néninek akitől kölcsönkaptam (különben is hogy hoztam el idáig). szóval egy pillanat éberség, de utána megint valami gitárt vettem a kezembe, hogy vigyem hazafelé. s mikozben a biciklimmel piszkálok, hogy vegyem le a zárat róla megmi, ott a sarkon megszólal egy adag mezőségi. s anyu el kezdi járni a lány lépését egyedül, ahogy én szoktam magamban, s mosolyog rám s én is elkezdem járni, s tapsolok hozzá. kicsit megnéz hogy időben tapsolok-e, de minden ok. egyet mosolygunk rajta s elindulunk tovább azt hiszem. valahogy jobb kezemmel viszem a biciklit s bal karom alatt a gitárt a tokjában.

megjegyzem a visszaúton a személyek akik megjelentek idő közben el is tűntek(Stefiék a kutyával), mások lettek azok akikkel gyalogoltam, valamint a tárgy amit vittem magammal is néha bicikli, néha gitár volt. élvezem ezt az álmokban, hogy hirtelen tudnak változni a részletek. de legalább a helyszín és a központi motívum (hazautazás) nem változott.

jegyzetek

Megprobalom osszeallitani amit almodtam az alapjan, amit lejegyeztem egy lapra a reggel, mikor meg emlekeztem ra. Sajnos csak kulcsszavak, tehat reszlet az keves.

Otthon voltam es mikroban sutottunk hust valahogy egy zacskoban. Az egyik ablak kijott volt a tokjabol (tobbszor almodtam furcsa dolgokat ablakokrol). Aztan ott volt az egyik itteni karizmatikus francia tanarom a konyhaban es tanacsokat adott, hogy a verselemzesben milyen fontos szerepet jatszik az arany szimboluma es muszaj beleirjam. Aztan a zeneteremben voltam (a suliban), anyu is ott volt meg masok es valaki kellett enekeljen es a zongora falcson szolt.

Egy masik varosban, de olyan erzesem van, hogy kulfoldon kellett legyen, Szabival bizikliztunk a parkban es dombok voltak meg sar is nehany helyen, de jol esett biciklizni. Utana meg setaltunk az utcakon. Elegge tomeg volt es elvesztodtunk egymastol. Bementem egy utcaba egy utkeresztezodesnel es elkezdtem kialtani a nevet. De teljes torkambol. Mar nem emlekszem hogy, de tiszta erombol kialtottam: "Szabi!" es akkor odaerkezett a sarokra es integetett, meglattam. Iszonyu meleg volt, bementunk valami szurke satrak ala (mint egyes fesztivalokon) es lepihentunk. Aztan egy szobaban voltunk az emeleten es az ablak elott egy nagy golya leszallt a fenyofara. Nagyon furcsa szeme volt, pont ram nezett, aztan kenyelmesen elhelyezkedett es lefekudt (mint egy ember). Egy kicsit meg en is helyezkedtem, majd megneztem az orat es felebredtem. Vagy felebredtem es megneztem az orat. Igen.