A dramaturgiás évfolyamtársaimmal voltam [köztük volt egy srác is], bementünk egy boltba, amiből le lehetett menni egy lépcsőn, és lent több kocsma, bulizós hely, pizzázó meg minden ilyen volt. Mindenki megállt vásárolni előbb. A lányok mind vettek egy-egy táskát, egy-egy fülbevalót és valami söröket, aztán lementek bulizni, vitték magukkal a srácot is. Én még nézelődtem, végül kiválasztottam a legszebb táskát és fülbevalót. Ugyanolyan szövet táska meg hozzá illő fülbevaló volt, mint amilyent a lányok vettek, de én szebb mintát választottam. Épp sorra kerültem a kasszánál, mire visszajöttek az évfolyamtársaim, és mondták, hogy megyünk máshova bulizni. Kifizettem, megnézték a lányok, hogy mit vettem, és a következő pillanatban már az utcán voltunk, egy Victor Babes-szerű utcán, valahol fent. Sötét volt, éjszaka, de világított egy égő nem messze. Az aszfalt végig volt karcolva hosszan az úton, és éreztem, hogy a térdem nagy sebességgel végigcsúszik az egyenletlen aszfalton, aztán jött a busz [vagy villamos?], felültünk, és mentünk bulizni. Közben a srác mesélt valamit arról, hogy miért nem volt jó az előző hely, de nem figyeltem rendesen. Nehéz, amikor közben megszólal az ébresztőm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése