A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cseresznye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cseresznye. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 27., vasárnap

57

Lovagok voltunk vagy valami olyasmi. Tulajdonképpen nem voltunk azok, csak annak adtuk ki magunkat, mert megismertünk [én és még valaki] 4 időutazót, akik így próbáltak beolvadni minden új környezetbe, s velük mentünk, mert amúgy sem találtuk a helyünket a tizenvalahány század Erdélyében, ahol egy nagy épületben összefutottunk 9 angollal, és veszélyben éreztük magunkat. Továbbmentünk az időutazókkal, és egy kastélyban találtuk magunkat. Mindenki próbálta a saját szerepét játszani, és furcsamód néha láthattunk megbolondult vagy legalábbis nagyon furcsán viselkedő cselédeket. Az egyik időutazó társam megmagyarázta, hogy ez azt jelenti, az illető sem ebből a világból való, de ittragadt és néha így jelentkezik az időeltolódás. Amíg a többiek egyszerűen őrültnek hiszik, addig nincs baj. Nem szabad felfedezzék, hogy időutazó, az veszélyes. Mentünk is tovább, mert megjelent az az időutazónk, aki a kisgyereknek kiadott törpe társunkat cipelte, s mondta, hogy mehetünk. Azt hiszem, ők kerestek valamit, ezért a sok utazás. A harmadik helyen szabadtéren voltunk, egy királyi előadást néztünk, de ott is már készültünk indulni, de gondoltuk, megnézzük az előadást. Valamiért a színpad háta mögött ültünk valami kerti székeken. A színpad hátánál pedig függöny volt emelve, tehát nem láttunk semmit, csak azt hallottuk, ahogy néha eldurran egy cseresznyemag, amikor a színész nagy erővel kiköpi. Megkívántuk a cseresznyét és észrevettük, hogy mellettünk, jobbra is, balra is fiatal cseresznyefák sorakoznak, a gyümölcs pedig épp most érik, szép nagy, húsos és sárgás-pirosas. Még nyű sem talált bele. Úgy ültünk, hogy jobb oldalamon csak a törpe, bal oldalamon a többi 4 társ. A törpe szerzett cseresznyét, s mi ketten ettünk. Én csak egy szemet, s nem is volt időm megszabadulni a magtól, s már jöttek ellenőrizni, hogy ugye nem mi loptunk cseresznyét.. A mag a számban volt, a törpe magjai a földön, a jobb oldalamon, a törpe meg sehol. A többiek semmit sem tudtak az egészről, tehát engem faggattak, én meg a maggal a számban próbáltam magyarázni, hogy nem ettem cseresznyét.
*
Egy dráma volt a kezemben, s be kellett színezzem, hogy könnyebben lehessen olvasni. Rózsaszínnel a szerzői utasítást, sárgával a szereplők nevét, zölddel a párbeszédeket.

2009. január 1., csütörtök

1

Az ejjel 2-ig buliztam, ittam bort, pezsgot, de nem tul sokat. Aztan lefekudtem es reggel 10-ig aludtam, eleg jol. Rengeteget almodtam, es 5re emlekszem is. Nehanyszor megebredtem, es bennem volt az, hogy jaj ne felejtsem el az almaimat. Azt hiszem az almok kozben is probaltam tudatositani, hogy ez csak alom, es erre kell emlekezni. Amikor almodok, szinte ebren vagyok, neha osszemosodik a ket vilag. Nagyon erdekes dolog.
6-kor bejott a szobaba 3 nagyon reszeg srac. Ugy jottek be, mintha a sajat szobajukba jonnenek, de nem lepodtek meg nagyon, amikor lattak, hogy 4en mar ott vagyunk (errol talan irok a masik blogomba). Azt mondtak, sorcovazni jottek, enekeltek nekunk egyet, es kimentek. Tobb szobaba nem mentek be.
Na es akkor az almok, amikre emlekszem.

Az egyik Levirol (volt baratom) szolt. Nem ugyanabban a varosban voltunk, valoszinuleg Szentgyorgyon volt, es felhivott telefonon, nagyon kedves volt, azt mondta, ezentul udvarolni fog nekem, atgondolt mindent, es most mar tudja, mit akar. [A tavasszal meg felt egy komolyabb kapcsolattol, nem tudta mit akar, egy lepes elore, ketto hatra. Ha elmeselem neki ezt az almot, megijed :P Amugy azt mondtak a tegnap a hirekben (ilyesmiket mondanak a hiradoban), hogy Szilveszterkor busuiocot kell tenni a parna ala, es akkor megalmodod a jovendobelid.. valahogy ugy fogalmaztak: megalmodod azt, akit mar most is szeretsz, csak meg nem tudod (?!)]

A masodik amire emlekszem valami idegen sraccal volt, nem ismerem.. fiatal, de nalam idosebb, aki mar tud valamit, mar ert valamihez.. Zsomborhoz hasonlitom, aki felvett egyszer, amikor stoppoltam Sofalva es Vasarhely kozott. Na szoval ez az idegen srac elmagyarazta, hogy mit kell csinaljak. Egyfajta James Bond-ozas volt, egy nagyon zsufolt jardan (mint a filmekben egy nagy amerikai varos utcai) kellett vigyek egy borondot, aztan egy kocsival kellett jojjon egy idosebb pasi (japan?), s elvegye tolem a csomagot.

A harmadik szinhazzal kapcsolatos. Andy (baratnom) rendezett valami alternativ szinhazi dolgot, nem neveznem eloadasnak.. olyasmi volt, mint Purcarete Pantagruel sogornojenek a legeleje, jatek, mindenkepp eleg ijeszto volt, 2 egesz termet megtoltott novenyekkel, allatkakkal, emberekkel, hasznalt mindenfele ismeretlen vagy felismerhetetlen dolgot, kellett vigyazz mire lepsz ra. A sok babara emlekszem, mint Noeminek (szobatarsam) az Oltoztessuk fel a mezteleneket plakatja (nem emlekszem a rendezore, de jovoheten meg tudom nezni).

Egy masikban egy ehhez hasonlo kornyezetbe kellett bemenjek, es egy bottal megerintsem egy nagy, puha, nyalkas allatka (mint egy nagy csupasz csiga --> irtozom toluk) szemet, es kozben elkepzeltem, hogy milyen rossz erzes lehet neki. Aztan kijottem, es megmondtak, hogy nem is azt kellett volna megerintsem, hanem a masik teremben a kut mellett, a foldon van valami magozott cseresznye, es azt.

Almodtam a nagyszuleimrol is vagy legalabbis az egyik almomban gondolatban vegig velem voltak, ereztem a jelenletuket, megha nem is lattam oket vegig. Tatamnak valami ismeroset vartuk, egy idos bacsit, es Karacsony volt, unnepi hangulat, de fa helyett valami szaraz viragok es levelek voltak kidiszitve.. egymassal. Es ez teljesen normalisnak tunt. Aztan jott a bacsi, es valami olyan erzes volt, mint a Totekban, csak mi nem voltunk annyira el tole, es o sem volt olyan tulzas, de mindenkepp ugy ultunk ott egyutt negyen, mint ebben a dramaban, nem mertunk csinalni semmit. Aztan a bacsi meglatta a szaraz mindenfelet, megorult neki, es akkor mar mi is mosolyogtunk, s minden jo volt. Kellemes alom volt, de kicsit feszult, talan rossz hasonlat az Orkeny-drama.