2009. február 23., hétfő

pici

megint offline message-em volt almomban!!! nem lehet igaz! ez egyszer azt mondta, hogy "nem szabad igy gondolkozni es resze akarok lenni [az eletednek]". naagyon furcsanak talalom, hogy megint majdnem ugyanazt almodom! de jo igy is. mondjuk meg csomo mindent almodtam mostanaban, ejjel megebredtem hogy juuj ezt ne felejtsem el, de semmire nem emlekszem. csak erre az utolso sorra, amit reggel almodtam.

2009. február 21., szombat

25

Alkoholizalas utan furcsan alszom. Altalaban melyen, almodas nelkul. Az ejjel megis almodtam valamit. De azt hiszem, az is reggel volt, mert 9 korul megebredtem, aztan szerencsere sikerult visszaaludnom, es majdnem 11ig ringatott a napfeny.
Megint rola almodtam, es mar kezd idegesiteni. Ez a kovetkezmenye annak, hogy nem gondolok ra? Az egesz csaladja ott volt, valami kis kertben ultunk a padokon, es jo ido volt, napsutes. O meg piszkalt. Nem akartam beszelni vele, ra sem neztem. Aztan jott egy csalad, akivel egy vonatallomasban talalkoztam, es kiderult, hogy Magyarorszagon valami sus-puşi emberkek. A csalad meglepodott, hogy kiket ismerek. Es volt ott egy madar. Es miattam volt ott. Valami nagyobb madar [tehat nem vereb vagy kolibri]

2009. február 19., csütörtök

24

Sokmindent almodtam az ejjel is.
Az egyik a suliban jatszodott, ott voltak Krisztinaek meg valami tanarok, a fold fel volt mosva a roman es a zene elott, jott Baroti es jol megdicsert, de ugy, hogy az elejen nem lehetett eldonteni, ez jo-e vagy rossz, vegul adott egy tizest [beszedaktus; nem irta be sehova, a folyoson voltunk, de tudtam, hogy huu a masodik legkemenyebb vizsgam 10es, aszta mindenet].
Egy masik arrol szolt, hogy neteztem, es amikor epp ki akartam lepni a gmailbol, kaptam egy emailt tole. Megbanta a dolgot. Ebbol az alombol hirtelen atleptunk [mindketten] egy masikba [vagy csak mas helyszinbe], ahol egy hosszu sorban alltunk, eleg elol [ez ritka:P]. Elottem a tesom allt. Nem tudtam pontosan, miert allunk sorba, de hamar megtudtam. A tesom kerult sorra, megneztek a kezeben levo papirt, es hoztak neki egy eleg nagy konyvet [az alomban nem tunt nagynak, de rendesbol az lenne]. A cimere is emlekszem, Cartea inchisa. A szerzo nem jut eszembe, de almomban tudtam, es azt is hogy neki van meg egy Cartea deschisa cimu konyve, ami sokkal hiresebb. Gondoltam en azt fogom kapni, ha ugyis en vagyok a kovetkezo a soron. Elvettek a papiromat, megneztek, visszaadtak. Es mar foglalkoztak is a kovetkezo emberkevel. Neki egy oriasi nagy albumot hoztak. Aztan hoztak a kovetkezonek es a kovetkezonek es a.. egy-egy konyvet. Az enyemet nem talaltak.

2009. február 18., szerda

23

Az elmult napokban voltak alomfoszlanyaim, vasarnap peldaul arra ebredtem hajnalban, hogy kacagok. Hetfon tul keveset aludtam es tul melyen ahhoz, hogy almodjak, kedden reggel html-lel ebredtem.. Az ejjel mar nem otthon aludtam, uj helyen, mozdulatlanul, de tobbszor megebredtem, mintha alom es ebrenlet kozott tartott volna valami. Na de almodtam. Hosszut es mozdulatlant. Kepeket. Fenykepeket keszitett valaki, es en neztem. Minden fenykep ugyanolyan volt. Ket ember egymassal szemben, a ketto kozti kapcsolat, hatul valami furcsa feny, de termeszetes feny, valami kek nap vagy ilyesmi.. de nem volt tul fenyes, inkabb sotetebb, szurkulet, naplemente, nem tudom.. mindenkepp furcsa volt. Es meg volt egy furcsasag. A fenykepesz ismerosom volt, beszelgettunk fenykepezes kozben. Minden emberparrol egy kepet keszitett, majd jott a kovetkezo emberpar. Na es a furcsa az volt, hogy en mindenkit ismertem. Mindegyre meglepodtem azon, hogy kiket latok. Jee, ezek is itt vannak? De jo! Es nagyon elvoltam, hogy milyen sok ismerosom osszegyult. Aztan rajottem, hogy minden [de tenyleg minden] ismerosom ott volt. S megsem tunt ugy, hogy sokan lennenek jelen. Nagyon orultem az almomban, de a levegoben volt valami furcsa, a hangulat beteges volt.. nem tudom..

2009. február 17., kedd

lila

Egyutt lakunk egy szobaban tobben, akar egy taborban. Egy szep lany betegen fekszik az egyik agyban. A bore mindenutt tiszta csillogo lila szinu, mintha egy gyonyoru ko volna, tokeletes. De nem tud megmozdulni, meg van dermedve. Leguggolok az agya melle es megfogom a kezet, mintha vigasztalni akarnam, kivarni vele egyutt, mig meggyogyul. De ahogy megerintem egy furcsa erzes kezd terjedni bennem: nem tudom mozgatni a kezem. Erzem ahogy fogom a lany kezet, de nem tudom mar elengedni, mert lassan megy ki belolem az ero, az akarat. Mielott teljesen elkabulnek, meg annyi energiam van, hogy szolok a tobbieknek: valasszatok el tole, mert nem tudok megszabadulni es hamarosan beszelni se fogok tudni... Es akkor a lany megmozdul es a masik kezet a bordam ala nyomja, a szivem fele, es a mozdulatlansag kitolt es nem tudok menekulni a gyonyoru csillogos lila boru lany fogasabol. Es senki nem nyul utanam. Hamarosan az en borom is gyonyoru lilan fog csillogni es teljesen mozdulatlan leszek.

2009. február 13., péntek

22

Az ejjel is almodtam. Megpedig igazi horrorfilmbe illot. Kint laktunk a hegyekben, valami satorfelesegekben, apro allatok vettek korul, ugymond csaladtagok voltak. Sipi es Laura volt velem, es egyszer benezett a satorba nagybatyam [o valoszinuleg az almomban is rokonom volt, de messzebb lakott, fennebb a hegyen, nem talalkoztunk nagyon gyakran]. Elobb megalmodtam az eletmodunkat. Nagyon meredek hegyek, szinte semmi fa a kornyeken, nagyon meleg, a lenyugvo napot a satrakban fetregve unnepeltunk, vidamak voltunk, egyutt voltunk tobben, mind kulonbozoek.. Es aztan valahogy ugy adodott, hogy le kellett menjunk a volgybe. Ugy kepzeljetek el, mint azokat a szerpentineket Sinaia kornyeken. Magas hegyek kozott a kanyargo volgyben jarhato ut. Az almomban csak egy kanyar volt, de az nagyon-nagyon eles. Es nagyon meleg volt. Es ott mentunk el, es valahogy megtudtam, hogy van egy gonosz srac, valami szoke srac, aki rosszat akar mindenkinek. Sipivel es Lauraval voltam, de ok nem tudtak semmit. Le vittem oket a volgybe, az uton belul bujkaltunk, tettuk magunkat, hogy filmet nezunk, mint mindenki mas [tudniillik az en almomban a volgy mozikent mukodott, az egyik hegyen ultek a nezok, az uton kivul es belul, a masik hegyen volt a vaszon, oda vetitettek a filmet]. Az volt a furcsa, hogy senki mas nem tudta, hogy ez a szoke fiatal srac veszelyes. Es a srac direkt engem keresett. Valoszinuleg tudta, hogy en tudom. Aztan hamar rajottem, hogy mint minden ilyen tortenetben csak egy pozitiv "hos" van, es az valoszinuleg en vagyok, tehat a tobbiek nem kell mindent tudjanak, ugyis meg fognak halni. Probaltam oket magammal vinni, amig csak lehetett, aztan ranktalalt a szoke srac, es amikor megprobalt megtamadni, megjelent az anyja is. O is olyan szoke, mint a fia, de allitolag mar tobb eve meg van halva. Elkezdtek veszekedni, egymas szemere hanytak dolgokat [persze mi kozben csak alltunk s neztuk, nem szaladtunk el; igazi amerikai film], hogy a fiu nem kepes semmire, az anya meg meghalt [szar lehet, amikor szemrehanyast tesznek neked azert, mert meghaltal]. Es amikor a legnagyobb a suspans, megebredek. Es persze fel is kelek, mert maskepp elfelejtem az almot.

2009. február 12., csütörtök

21

Egy kodakos csajrol almodtam, Enikorol, aki most jott vissza Hollandiabol, ahol erasmusozott. Amugy csikszeredai, Bukarestben egyetemista, es nem lattam mar vagy 3 eve. Ugy volt, vasarnap jon ide, es akkor talalkozunk, tehat aktualis tema rola almodni. Almomban mar vasarnap volt, esett az eso (mint ahogy most teszi), de Sofalvan voltam, es ott talalkoztunk. Csakhogy a kozosseg jobban hasonlitott egy regi amerikai falu kozossegere. A ferfiak mind cowboyok voltak, es mindenki nagyon csunyan nezett, amikor mi ketten bementunk a kocsmaba (the saloon). Pedig csak bitter lemont kertunk. Aztan vegul a kocsma elott ultunk le egy padra. Ez a kozpont Sofalvan, de almomban sokkal nagyobb volt, tele volt padokkal, es tobb epulet volt, minden fabol, nagyon sok ember jarkalt/allt, pacik is voltak.. just like in the wild west.. amikor epp nincsenek rossz emberek a kozelben, akiktol mindenki fel, menekul es aki lelovi a serifet. Es mi beszelgettunk. De ugy tunt, mintha o abszolut nem tudna arrol, hogy milyenek ezek az emberek, mik a szokasok nalunkfele, en meg egy kicsit feltem, de azert tudtam, hogy vegulis nem csinalunk/csinaltunk semmi rosszat, tehat nem kellene bajunk essen. Es ha megis, ugysem a mi hibank [ez olyan, mint amikor atmegyek a zebran, megha kocsi jon akkor is; zebra, nincs jelzolampa, at kell engedjen, ha elut, o a hibas]