A következő címkéjű bejegyzések mutatása: domb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: domb. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 8., vasárnap

39

A fehér-fekete általábban több árnyalatú szürkét jelent, de én most igazi fehérben és feketében álmodtam, azaz egy fehér dombocskán jöttem lefele egy fekete körvonallal megrajzolt úton. Az út meg felemelkedett a hátam mögött, sodródott, gyűlt, hullámzott, mint minden rendes absztrakt festményben, s egyre inkább űgy néztem ki, mintha egy óriási hegyről ereszkednék le. Szép és békés volt az egész, mert én is egy kis fekete emberke voltam, hogy passzoljak a háttérrel.
Rövid kis elalvás előtti álom volt, amin könnyen lehet tudatosan változtatni, de a lucid dreamingesek szerint a REM álmokat is könnyen lehet, szóval nyugodt lélekkel teszem fel az álomblogra. Meg amúgy is az utóbbi időben nem nagyon emlékszem a rendes álmaimra, tehát na, itt egy féltudatos álom

2012. március 21., szerda

Vendégálom

Álmomban anyu meg akart ölni. Azelőtt Ákossal csinált valami kisebb kegyetlenséget, erre nem emlékszem, de valami olyasmi lehetett, hogy lelocsolta vízzel. Engem keresztre akart feszíteni, átszúrni a lábam és a kezem, s meggyújtani alattam valamit, máglyaszerűen. Számára ez nem tűnt halálosnak. Ment körbe a házban, és mindenhova vizet fecskendezett, spray-vel, hogy más ne gyulladjon meg, de ahogy kint, a fal mellett fecskendezett, a víz átfolyt a falon, mintha nem is lenne ott semmi. Próbáltam elmenekülni Hunival, aki szintén nem vette komolyan a dolgot, de nem is próbált visszatartani legalább. Emlékszem egy dombra, amin van néhány fénypötty, s ez a domb látszott este a város közepéből; a tömbházak két oldalt az út mellé voltak építve, s ez a domb a fénypöttyökkel pont velünk és az úttal szemben volt, mint a mesékben. Aztán repülőre ültünk (anyu azt is telefecskendezte vízzel), de az egyik ülésnél nem fértünk, így átültünk. De a következő pillanatban ismét otthon voltam. Írtam  a gépen egy cikket valamelyik újságnak erről, de rájöttem, hogy nem lenne elég időm a megjelenésig. Átmentem anyuhoz, de már nem emlékszem, miről beszéltünk. Visszajöttem, s apu megölelt, s mondta a maga mindignekemvanigazam-stílusában, hogy "úgyse fogja megcsinálni, hát látod, hogy nincs magánál", de én tudtam, hogy meg fogja. Ekkor jutott eszembe, hogy hívom a rendőröket, és ekkor ébredtem fel.

Köszönöm, Virág, hogy feltehettem. :)

2009. április 26., vasárnap

34

Bonyolult, filmszeru almom volt az ejjel. Halvanyan emlekszem ra, es az is komoly erofeszitesembe kerult, hogy ennyire emlekezzek. Volt benne csokolozas, ugy hogy kozben felfedeztem a falon uzeneteket Donaltol. Es volt valami domb, Zilah fele, ahova felmasztak az angolok, es mutattak ott nekem egy terkepet, s elmondtak, milyen koveket keresnek, es hol talalhatok meg. Az egyik varoska Goloc volt, amit ok Galacnak olvastak, es kijavitottam oket, mert Galac mar letezik, es az ott van a keleten, ez a Goloc, amirol meg nem hallottam, Deva es Temesvar kozott volt.
Es ugyanebben a tortenetben valahogy ott volt Rob is, raadasul motorbiciklizett [azt kell tudni, hogy ket nappal ezelott lattam Kolozsvaron egy motorbicikli balesetet, szerencsere nem volt sulyos, nem sebesult meg senki sulyosan], szoke volt es szeretett. Telefonon beszelt velem, belepett egy szobaba, es akkor robbant, hallottam, ahogy meghal, es a szemem elott volt az arca, ahogy megjelenik a homlokan egy lyuk, mintha fejbelottek volna. Es valamilyen mas helyszinen meg meghalt ket ember, talan angolok..